"Gandhi Közalapítvány megszűnés alatt, melynek jogutód szervezete, a társaság cégneve: Gandhi Gimnázium Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság."
Tisztelt Látogató!
Köszönöm, hogy megtiszteli honlapunkat figyelmével.
Kérem, szíveskedjék megtekinteni az oldalt minden szempontból és amennyiben teheti, segítse feladatunkat, vállat missziónk beteljesülését azzal is, hogy olvassa és népszerűsíti az oldalon talált pozitív információkat, „képet” a magyarországi cigány közösség elmélyült előítélete ellenére, a Gandhi Gimnázium minél szélesebb körű elfogadottsága tekintetében...
A Gandhi Alapítvány alapos előkészítő munka után 1992. április 11-én jött létre 18 jogi személyiségű szervezet, valamint nyolc magánszemély részvételével.
Az alapítvány célja olyan nemzetiségi, érettségit adó intézmények létrehozása és működtetése volt, melyek versenyképes tudással rendelkező diákokat nevelnek ki elősegítve a roma értelmiség kialakulását, valamint a magyarországi romatársadalmai integrációját ezzel.
A Magyar Köztársaság Kormánya, mintegy másfél éves előkészítő munka után, 1994 őszétől 1996 áprilisára hozta létre a Gandhi Alapítvány jogutódjaként, annak alapítóival együtt a Gandhi Közalapítványt.
A Gandhi Közalapítvány alapító okiratában meghatározottak a Gandhi Alapítvány céljainál bővebbek.
Többek között pl. az alapító okirat (megtalálható honlapunkon) szerint a közalapítvány célja, hogy "a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85. §-ának (2) bekezdése, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 45. §-ának (2) bekezdése alapján óvodák, általános és középiskolák alapításával és fenntartásával elősegítse nyitottszellemű, a tudományok iránt fogékony, népükhöz és anyanyelvükhöz kötődő cigány fiatalok képzését.
Ennek érdekében a magyar társadalom támogatásával, az Alkotmány és a kisebbségi törvény szellemében óvodai, általános iskolai, középiskolai és felnőttképzést szervez, oktatási intézményeket működtet, s e célokhoz illeszkedő kiadói munkát folytat, kulturális tevékenységet fejt ki."
A közalapítvánnyá való átalakulással a Magyar Köztársaság Kormánya elismerte, hogy az alapítvány és intézményei által kitűzött célok összhangban állnak a Magyar Köztársaság törvényekben megfogalmazott feladataival, így azokat állami feladatoknak ismerte el.
A Pécsett működő roma gimnázium, - ma már Közalapítványi Gimnázium és Kollégium - Magyarország és egyben Európa első roma nemzetiségi, érettségit adó intézményeként működik. Az alapítás pillanatában többet gondoltak arról, mint egy lenni az oktatási intézmények sorában.
Felvállalt egy olyan folyamatot, mely akkor még a magára hagyott anyaország-nélküli roma kisebbség számára különösen nem volt járható mechanizmus a társadalmi integráció irányába. Olyan erőfeszítéseket tett Bogdán János az intézmény megálmodója, alapítója, személyén keresztül, mely példa értékű lehet mindenki, minden nemzetség számára, hiszen akkor még Bogdán János nem tudta, hogy munkája hova, mire vezethet az akkor még alig ismert társadalmi rendszerben, melyre természetesen törekedett.
Olyan értéket teremtett, mely nem csak az intézményben tanuló diákok életében lehetett/lehet fontos, nem csak az őket nevelő szülők reményeinek, hanem az egész társadalomnak.
Ma már elmondhatjuk: beindította, működtette és fenntartotta a küldetésében vállalt folyamatokat és egyedüliként lépett ebben az országban olyan jelentős mértékben a több cikluson átívelő kormányzati politika mellett, mely valóban kézzel fogható és egyben értékteremtő is a jövő vonatkozásában.
Bogdán János számos segítője volt több hazai honfitársunk értelmiségivé fejlődésének.
Bogdán János (1963-1999)
1963. április 7-én született a Somogy megyei Görgetegen idősödő beás szülök utolsó, hatodikgyermekeként. Általános iskolába is ott járt, majd elkerült a kaposvári Gépipari Szakközépiskolába, ahol
1981-ben érettségizett. Még abban az évben felvételt nyert a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem
Tanárképző Karának magyar-történelem szakára, de az akkori „szokás" szerint csak egy év katonaságután kezdhette meg tanulmányait.
A főiskola első éve után - még alaposabb képzés reményében - átiratkozott (egy év halasztással) aszegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára, szintén magyar - történelem szakra.
Így 1987-ben szerezte meg a tanári diplomát. Szakdolgozatát Heller Ágnes közösség-elméleteiből írta.
Újabb félév katonaság után a Tolna megyei Lengyel község Mezőgazdasági Szakközépiskolájábanhelyezkedett el, mint nevelőtanár és emellett magyart is tanított.
Közben 1989-ben felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem filozófia szakára, levelező képzésre -így bár megkésve, de azzal foglalkozhatott, ami már 16 éves kora óta a leginkább érdekelte.
1992-benszerezte meg itt diplomáját. Szakdolgozatát Zalai Béla rendszerelméletéből írta.
1989. szeptemberétől a sümegi Kisfaludy Gimnáziumban tanít magyart, történelmet és filozófiát.
1991.őszétől – egy, akkori országgyűlési képviselővel együtt - először gondolkodnak el egylehetséges cigány gimnázium megalapításán. A következő évben már kész a maroknyi pedagógus csapat,és a Soros Alapítvány támogatásával, és Bogdán János vezetésével indul a program, az iskola és a tantestületszervezése.
1993-ban Bogdán János a családjával (akkor már két gyermeke van) Barcsra költözik, és a
Gandhi Alapítvány, majd Közalapítvány kuratóriumában dolgozik a Széchényi Gimnáziumi tanári állásamellett.
1994-ben megpályázza a Gandhi Gimnázium igazgatói pályázatát, és szeptember elsejétől már ő azigazgató. Ezért 1995-ben a Pécs melletti Hirdre költöznek immár három gyermekkel.
Ettől kezdve erejét nem kímélve dolgozik a gimnázium, a közalapítvány, a hazai és nemzetközi roma politika, a szociálpolitika és a nagypolitika több területén mindenhol megfontolt bölcsességgel éskompromisszumkészséggel képviselve a cigányság ügyét.
Ennek a hatalmas munkabírással, tudással és erkölcsi érzékkel vezetett életnek vetett véget 1999. január9-én reggel egy végzetes autóbaleset.
Tanácsait, gondolkodását, ötleteit és higgadt stílusát - hiányát azóta is érezheti felesége, négy gyermekeés nem utolsó sorban az egész cigányság.
